Iratkozzon fel hírlevelünkre

Magyar Állami Népi Együttes

Június 9, 19:00 (kedd) - Drámaszínház, Nyizsnyij Novgorod

Június 11, 19:00 (csütörtök) - Csajkovszkij Koncertterem, Moszkva

Június 13, 19:00 (szombat) -   Musza Dzsalil Tatár Állami Opera- És Balettszínház, Kazány

 

A Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület népművészeti hagyományainak, mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása. Az együttes az évezredes folklórkincset magas művészi szinten, korszerű színpadi eszközökkel jeleníti meg és mutatja be a közönségnek. Értéket ment és értéket teremt, a tradíció és modernitás kettősségének figyelembe vételével működik. A hagyományt nem múzeumi tárlókban tartja, hanem élhetővé teszi, folyamatosan vállalva a koncepcionális és formai megújulást.

A Magyar Állami Népi Együttes 1951-ben alakult. A magyar színpadi néptáncművészet alapító nemzedéke szinte a semmiből teremtette meg ezt az előzmények nélküli műfajt, mely többek között Rábai Miklós alapító művészeti vezető tevékenysége nyomán nyerte el végleges arculatát. Az együttest három kar alkotta: tánckar, énekkar és zenekar. Rábai Miklós az eredeti néptáncot többféle műfajban állította színpadra: egynemű női vagy férfitáncként, a tájegységek jellemző táncait szvitbe sűrítve és a népszokásokat bemutató kompozíciókban, melyekben a három kar harmonikus együttműködése tette egységes egésszé az alkotást. Ballada-feldolgozásaival drámai hatásra törekedett, kortárs témájú produkcióival pedig megkísérelte bebizonyítani, hogy a múltban gyökerezve is lehet élni a mában.

Az 1970-es években kibontakozó táncház-mozgalom új szeleket indított el a színpadi néptáncban is. A mozgalom a Kárpát-medence tradicionális értékei felé irányította a fiatalok figyelmét, s a parasztság által átörökített évszázados tánc- és zenei hagyományokat a korszerű szórakozás egyik új formájává tette. 1981-ben Timár Sándor vette át az együttes művészeti vezetését. Országos méretekben is korszakos jelentőségű pedagógiai tevékenysége az együttes művészi megújulásának korszakát indította el. A nevével fémjelzett korszak az eredeti néptáncok színpadra állítását, szépségeinek felmutatását tartotta a legfontosabbnak. Timár Sándor 1996-os nyugdíjba vonulása után az együttes művészeti vezetője Sebő Ferenc zenész, zeneszerző, a magyarországi táncház-mozgalom egyik elindítója lett. Ebből a mozgalomból nőtt ki a tánckar igazgatója: Mihályi Gábor is, aki – Timár Sándor tanítványaként – minden színpadra készült koreográfiájában az eredeti néptánc alapos megismerését tekintette kiindulási pontnak.

A társulat legújabb kori történetének kezdete a 2000-es évek közepétől datálható. Mihályi Gábor művészeti vezető irányítása alatt a művészeti munka új impulzusokat kapott. A korszerűségre, az aktualitásra való törekvés (a múlt feltétlen tisztelete mellett) elementáris erővel jelent meg az új művekben.

A MÁNE, mely 2001-től a Hagyományok Háza szerves részeként működik, repertoárjában megjeleníti a tradícióhoz kötődő valamennyi műfajt: a történeti zenét és táncot, az autentikus népzenét és néptáncot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat, a Bartók Béla világhírű zenetudós és zeneszerző ars poeticáján nyugvó kortárs táncszínházat. Művészetével a mai kor nyelvén, a ma emberét megszólítva személyessé, a jelen részévé teszi a régi tánc- és zenekultúrát.

A Magyar Állami Népi Együttes Magyarország első számú hivatásos néptáncegyüttese. Majd hat és fél évtizedes fennállása alatt több mint 50 ország színpadán lépett fel, és művészetével közel 9 millió néző elismerését vívta ki.

A Magyar Állami Népi Együttes három alkalommal lép fel az Oroszországi Magyar Kulturális Napokprogramsorozat keretébea MAGYAR RAPSZÓDIA című produkcióval: először Nyizsnyij Novgorodban, ezt követően a moszkvai Csajkovszkij koncertteremben, a harmadik fellépés Kazányban lesz.

A rapszódia, mint műfaj jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kifejezés szabadsága. A Magyar rapszódia című előadás a műfaj legfontosabb jegyeit magába építve, a tradícióra támaszkodva, abból inspirálódva hoz létre egy sajátos és egyedi táncrapszódiát. Egymást dinamikusan váltó képekben tűnik fel a magyarság paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg. A Magyar rapszódia zenei szempontból a magyar népzene régebbi rétegei mellett teret szentel a XIX században gyökerező csárdás és verbunkos zenének is. Ez az igen karakteres, semmivel össze nem téveszthető új műfaj, melynek származása és utóélete oda-vissza játszott a népi és a műzene mezsgyéjén, ereje miatt hatott a magyar és nem magyar kultúrára is: olyan alkotókra, mint Brahms, Berlioz és Liszt Ferenc.

Az előadást az teszi többek között egyedivé, hogy jó érzékkel egyensúlyoz „látványosság” és az „intellektus” között. Dinamikus, monumentális, lírai és komor hangvételű tételei konzekvensen változó térrajzokkal párosulva forrnak szerves egységbe a zenével és a látvánnyal. A koreográfiák a műfaj legjobb példáit követve, nagy hangulatváltásokkal sorjáznak elénk. A táncjelenetek matériáját a magyarság folklórja biztosítja, melyből az alkotók a színpad könyörtelen szabályai szerint válogatnak, sűrítenek, az egyes jelenetekhez gondolati-érzelmi többlettartalmakat rendelnek. A Magyar rapszódia produkció nemcsak művészi élmény, virtuóz látványosság, megérintő líra, mély érzelmeket kiváltó zenei gazdagság, hanem a néptáncos-népzenei hagyományokat tisztelő, de abban új lehetőségeket látó és kereső előadás.

ESEMÉNYNAPTÁR


2019
22
Június
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Nincsenek események

Hirdetések